Holokauszttagadás ellen

Azoknak a kedvéért álljon itt egy szöveg saját fordításomban (forrás: http://www.nizkor.org/ftp.cgi/people/c/cole.david/cole.recants), akik továbbra is népszerűsítik David Cole filmjeit, állításait.

DAVID COLE NYILATKOZATA

Készült: 1998. január 2.

Ezzel a nyilatkozattal próbálom tisztázni a Holokauszttal és a holokauszttagadással kapcsolatos jelenlegi nézeteimet. Aki figyelemmel kíséri a holokauszttagadás témáját, tudja, hogy 1991 és 1994 között zsidó holokauszttagadóként [önjellemzésem szerint „revizionistaként”] voltam ismert a mozgalomban. Az elmúlt három évben azonban már nem vettem részt ebben a mozgalomban, mert felismertem, hogy tévedtem, és hogy az életút, amelyet választottam, önpusztító és másoknak fájdalmat okoz. Az elmúlt néhány év során a holokauszttagadás mozgalmában folytatott tevékenységemet illetően nem nyilatkoztam; ennek a hallgatásnak főként az afölött érzett szégyenem volt az oka, amit az életemmel tettem, és az a vágy, hogy attól az élettől minél inkább elhatárolódjam.

A szégyen parancsolta hallgatás idején azonban felhívták figyelmemet arra, hogy még nem tettem meg mindent, mert egyértelmű és teljeskörű nyilvános nyilatkozatot kellene tennem annak tisztázása érdekében, hol is állok.

Nagyon remélem, ez a nyilatkozat megfelel ennek a célnak.

Szeretném leszögezni, hogy nincs bennem kétség afelől, hogy a második világháború alatt az európai zsidóság Holokausztja során a nácik gázkamrákat alkalmaztak annak érdekében, hogy a zsidók ellen genocídiumot kövessenek el. A kelet- és a nyugat-európai táborokban olyan gázkamrákban gyilkolták meg a zsidókat, amelyek mérgező gázokat alkalmaztak, mint a Ciklon B és a szénmonoxid (például az auschwitzi táborban Ciklon B-t használtak a gázkamrákban). Ennek bizonyítékai elsöprők és félreérthetetlenek.

A nácik minden európai zsidót meg akartak ölni, és ennek a népirtásra tett kísérletnek a végső összegzése hatmillió halott. Ezt a kiterjedésében és mértékében egyedülálló kegyetlenséget nem szabad elfeledni. 

A tagadóként eltöltött négy évem során tönkretett az öngyűlölet és utálkozás, amely tényre sok bírálóm hamar rámutatott. Ezt az öngyűlöletet sokan látták, én azonban túl vak voltam, hogy észrevegyem. Az önmagammal szemben érzett gyűlöletemet sajt népemre vetítettem ki. Elcsábítottak az áltörténelmi zagyvaság és az okosnak hangzó, de üres gondolatok és szólamok. Amikor végre felnyílt a szemem, hála több jó és kedves barátomnak, akik nem voltak hajlandók letenni rólam még akkor sem, amikor a legrosszabb voltam, elszörnyedtem azon, amit tettem. Ösztöneim azt súgták, hogy meneküljek és soha ne nézzek vissza; de mára megértettem: tartozom azzal az általam megsértett embereknek, hogy korábbi nézeteimet határozottan megtagadom. Végtelen bocsánatkéréssel tartozom nem csak annak a sok embernek, akiket feldühítettem, és barátaimnak, családomnak, akiket megbántottam, hanem elsősorban a Holokauszt túlélőinek, akiket csak tisztelet és együttérzés illet, és nem az, hogy újra áldozattá váljanak.

http://www.nizkor.org/ftp.cgi/people/c/cole.david/images/cole-recants-03.gif

Ezért hadd ajánljam fel a fentebb említettek számára legalázatosabb és nagyon, nagyon őszinte bocsánatkérésemet. Sajnálom, amit tettem, és sajnálom a fájdalmat, amit okoztam.

És ahogy tisztáznom kell a nézeteimet, az is kötelességem, hogy tisztázzam azokat a „dokumentum videókat” és médiaszerepléseket is, amelyekben 1991 és 1994 között részt vettem. Ezek a „dokumentum műsorok” nem mások mint videóra vett szemét, tele öngyűlölettel és álintellektuális zagyvasággal. „Médiaszerepléseim” pedig mind csupa szégyen. A beszélgető műsorokban mutatott üveges tekintetem, megtévesztő érvelésem és mellébeszélésem remélhetőleg minden gondolkodó nézőt figyelmeztetett arra: ennek az embernek nem sok köze van a valósághoz.

Tudomásomra jutott, hogy Bradley Smith még mindig használja egyik videómat az egyetemeken bemutatott reklámaiban.  Ezért szeretném a továbbiakat is leszögezni: Ezt a videót hozzájárulásom nélkül hirdetik, és én erről a videóról kijelentem, hogy értéktelen. Bradley Smith nem történész, és a tagadás nem „történettudományi terület”. A egyetemek hallgatói inkább másutt tájékozódjanak a Holokauszttal kapcsolatban. Ezeknek a hallgatóknak az javaslom, a pontos ismeretek érdekében olyan könyveket olvassanak, mint Raul Hilber professzor „Destruction of the European Jews” (Az európai zsidóság elpusztítása), Leni Yahil „The Holocaust” (A Holokauszt), és Lucy Dawidowicz „The War Against the Jews” (A zsidók elleni háború” című műve. Ha az iskolai könyvtárban nincsenek meg ezek a könyvek, rendeltessék meg velük. Ne fordítsanak figyelmet semmilyen „David Cole” videóra, csak akkor, ha jogosan leleplezik ezeket mint szélhámosságot.

Hálás vagyok azért, hogy lehetőséget kaptam ennek a nyilatkozatnak a megtételére. Ezt a nyilatkozatot szabad akaratomból és kényszertől mentesen tettem, nagyon is készségesen, sőt, boldogan, Irv Rubin úr részére, a Jewish Defense League-től (Zsidó Védelmi Liga), a lehető legszélesebb körű terjesztés érdekében. Ez a nyilatkozat nézeteim legidőszerűbb és legpontosabb összeállítása, és érvényteleníti minden korábbi írásomat, videómat, vagy megnyilatkozásomat. Remélem, többé nem lesz félreértés álláspontommal kapcsolatban. Köszönöm, hogy álláspontomat tisztázhattam.

[David Cole]

Előttem eskü alatt aláírva 1998. január 5-én.

[Mary Stewart]

[Közjegyző pecsétje]

A minap a holokauszt tagadását érintő Büntető törvénykönyv módosítással kapcsolatban az egyik magyar blogon linkelt valaki két képet. Az egyiken egy újságcikk (http://kepfeltoltes.hu/100223/wcanberra1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg), a másikon pedig egy fura ábra (http://kepfeltoltes.hu/100223/wcanberra2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg) látható.

Az első képen látható cikk arról szól, hogy Richard Krege ausztrál elektroműszerész 1999 októberében, egy héten keresztül, egy ausztrál csapat élén végzett talajradar alkalmazásával kutatásokat Treblinkánál [1] [Treblinka II] annak kiderítésére, voltak-e ott tömegsírok - és eredményei azt igazolják, hogy nem voltak ott tömegsírok.

A másik képen egy furcsa ábra látható, amelyhez később térek vissza. Most legyen elég annyi, hogy a képaláírás szerint a képen látható talajrészlet "évmilliók óta változatlan".

Krege 2000-ben német nyelven számol be előzetes kutatási eredményeiről (»Vernichtungslager« Treblinka - archäologisch betrachtet, VHO, 2000), mely beszámolót én csak a Journal of Historical Review[2] oldalain találtam meg. Itt azt írja, készül a beszámoló teljesebb változata.

Krege már a német nyelvű beszámoló elején egyértelművé teszi; nem hisz a Holokauszt megtörténtében. Azután azzal sem ért egyet, hogy dízelmotor kipufogógázaival öltek volna meg tömegével embereket (ennek illusztrálásához egy 1988-as esetet idéz fel), valamint hosszasan idéz egy másik munkából, amely azt részletezi, a kiásott tetemek elégetéséhez milyen logisztikai, technikai felkészültségre lett volna szükség, és csak ezt követően tér tárgyára, az általa végzett vizsgálatra.

Bár beszámolója szerint az általuk használt GPR (Ground Penetration Radar - talajradar [3]) készülék 30 méter mélységig képes mérni, az ausztrálok a mérés mélységét 6 méterre állítják be. A talajradar használata mellett talajmintát vettek, valamint a környékbeli fák törzséből kormeghatározás céljából vettek mintát.

Az eredmények

Amit talált: a talaj szennyezett, homok és kövek alkotják. A fák kora az 50 évet meghaladja [1999-hez képest]. És amit nem talált: tömegsírok, sírok, csontvázmaradványok, emberi hamu, fahamu, aranyfogak, stb...

Azt azonban nem árulja el, pontosan hol végezték a méréseket, és arra sem tér ki, hol volt az az "érintetlen" terület, amelyet mintának használtak az összevetéshez? Nem tér ki arra, volt-e engedélye a vizsgálatok elvégzésére? Nem tér ki arra, rendelkezik-e, milyen képzés vagy gyakorlat alapján, a készülék használatához, valamint az adatok feldolgozásához és értelmezéséhez szükséges ismeretekkel?

- - - -

Krege előzetes eredményeit és az arról beszámoló újságcikkeket a revizionisták kitörő örömmel fogadták, hadd ne ismételjem diadalittas szavaikat. Azonban az évek múltával egyre tapinthatóbb a zavar: hol van már az ígért tanulmány?

Krege vizsgálati eredményeiről vélhetően beszámolt a 2000-ben szervezett nyolcnapos körúton, az iráni kormány által 2006-ban, Teheránban szervezett konferencián, azonban erről sem szivárgott ki semmi (én legalábbis még hivatkozást sem találtam arra, mint mondott volna ott Krege).

A konferenciát szervező Institute for Political and International Studies honlapján (http://www.ipis.ir) sem találtam semmilyen hivatkozást erre a konferenciára, Krege ott tartott előadásáról szintén nincs említés.

- - - -

Krege német nyelvű cikkében arra hivatkozik, hogy "1988-ban az amerikai Washington államban [US-Bundesstaat Washington] 97 [floridai kisiskolás] gyermek rekedt egy vasúti alagútban 45 percre ", és mégsem halt meg senki. Ebből azt a konklúziót vonja le, hogy tehát a dízelmotor kipufogógázait nem lehet (tömeges) emberölésre használni. Annyira felületes Krege (és forrása), hogy nem veszi észre: nem Washington államban, hanem Washington D.C-ben van az a pályaudvar, amelynél a baleset történt. És annyira felületes, hogy készpénznek veszi az esetről beszámoló sajtócikket, holott tudhatná; még ha pontosak is az adatok a cikkben (vagy egyéb forrásában), lehet, hogy az értelmezésük nem magától értetődő!

Én azonban utánanéztem, egyelőre az interneten. Az egyik cikk itt található: http://articles.latimes.com/1988-05-13/news/mn-3434_1_homebound-train; ez a Washington Posttól vette át az anyagot (Washington Post story, "5th Graders' Trip Turns to Terror in Train Tunnel" (May 13, 1988),).

(Egyébként egy vasúti alagút, bármilyen hosszú is) rendszerint legalább két helyen nyitott - az elején és a végén; egy gázkamra meg hát nem. Ennek ellenére egy személy súlyos sérülést szenvedett a dízelmotor gázaitól, egy gyermek pedig szédült és hányt, többek elsősegélyben részesültek.)

Az egyik netes oldalon[4] ezzel az esettel kapcsolatban erre bukkantam: a treblinkai tömeggyilkosságok megtörténtét azzal az érvvel támadják, hogy a dízelmotor által kibocsátott kipufogógázok nem mérgezőek olyan mértékben, hogy tömegesen halált okoznának. Ezt onnan veszik a holokauszttagadók, hogy az IHR 1983-ban egy konferencián kezdte terjeszteni ezt az állítást.

Krege közvetlen forrása vélhetően és nagyon helyesen nem a balesetről beszámoló újságcikk volt, hanem az IHR Treblinkával kapcsolatos állítása. Pontosabban az az 1984-es cikk[5], amelynek alapjául az előző évi konferencián elhangzottak szolgáltak.

Az amerikai sajtó a tartalmat illetően valóban ahhoz hasonló tájékoztatást adott az 1988-as esetről, amelyet Krege is leírt. Azonban van hitelesebb forrás is a sajtónál. Ebben az esetben pedig a balesetet kivizsgáló amerikai National Transportation Safety Board (NTSB). Ennek jelentése[6] szerint 18:44-kor húzta meg a vészféket az egyik utas. A szerelvény az alagút déli bejáratától 150 méterre állt meg. Az első mozdonyt [4 perc elteltével] 18:48-kor, a másodikat pedig [8 perc elteltével] 18:52-kor állították le. A szerelvény (vontatva) 19:25-kor érkezett vissza a pályaudvarra.

Amennyiben elfogadjuk az NTSB kompetenciáját és hitelességét (és miért ne tennénk), akkor látnunk kell, hogy Krege (és forrása) állításaival szemben a) az utasok nem 45 percig, hanem kb. 8 percig voltak abban a térben, ahova b) 4 percig két, majd további néhány percig már csak egy mozdony dízel hajtóműve bocsátotta ki a kipufogógázokat.

A tudományos objektivitás ismét csorbát szenvedett Krege (és forrása) részéről.

- - - -

Most visszatérek az összefoglaló elején említett radarképhez. Ez az egyetlen "adat", melyet Krege a közönség elé bocsátott. Én nem tudom kisilabizálni, vajon mi van rajta: színes területek váltják egymást, de hogy mi a jelentésük, nem tudom. Krege sem magyarázza el.

Lawrence B. Conyers, aki nem csak használja, hanem tanítja, archeológiában alkalmazza és könyvet írt a használatáról, így írt[7] az ausztrál elektromérnök fentebb hivatkozott eredményeiről:

"A kép azt mutatja, hogy 200MHz-es antennát használt, és egy jelentős kiterjedésű rács körülbelül 1 méteres szeleteit mérte fel. A kép nyers [nincs feldolgozva], és egy sorban csupán 5 méter hosszú részletet mutat. És még ebben a profilban is úgy látszik, hogy egy halom "dolog" van a földben a jobb oldalon, amelyek akár tömegsírok is lehetnek. Nyilvánvaló, hogy a fickó vagy semmit nem tud a GPR-ről, vagy legalábbis nem tudja, hogyan kell a feldolgozást elvégezni. A helyes eredményhez az adatokat 3 dimenziós kockába kell helyezni és kötegelve feldolgozni, az ÖSSZES begyűjtött profillal. ... Ez semmiképp sem tekinthető tudományos vagy reprezentatív talajvizsgálatnak."

Utalok még a fentebb említett képaláírásra: "évmilliók óta változatlan". Ez a szöveg (mármint az angol eredetije: "it seems the ground has remained undisturbed for millions of years") az interneten két helyen, de egy forrásból található meg: a) http://www.ety.com/HRP/rev/treblinka-lie.htm és b) http://www.ihr.org/jhr/v19/v19n5p26_Zaverdinos.html

Az első esetben ismét a Historical Review Press egy témába vágó sajtófigyelését találjuk: az összefoglalásom elején hivatkozott cikket a The Canberra Times-ból, valamint az ugyanarról szóló The Examiner cikket.

A második találat már érdekesebb: címe: The Rudolf Case, Irving's Lost Libel Suit and the Future of Revisionism, amelynek egyik lábjegyzetében hivatkozik a szerző arra, hogy David Irving[8] kérdezi, mi ez a pszichedelikus kép; mire a válasz, ez egy talajradar-kép, és olyan, mintha évmilliók óta változatlan volna a talaj.

Az "évmilliók" sokat elárulnak a válaszadó ismereteiről. Elég lett volna csak 60 évet visszamenni az időben, és láthatták volna, hogy a területet bombázzák, felássák, felforgatják, beszántják és bevetik.

Értem, hogy nagyon drága a talajradar készülék, ebből fakadóan pedig nyilvánvaló, hogy nagyon komoly lehetett a vizsgálat (ja, ja!); de mi a készülék típusa, ki a gyártója? Honnan szerezték be az eszközt? Hogyan használták? Hol használták? Hogyan dolgozták fel az adatokat?

- - - -

Krege fenntartja, hogy a dízelüzemű gázkamrák létezésére vonatkozó állítás "nyílt hazugság", melyet a treblinkai tábor egy modelljével vél igazolni. Szerinte nem több mint 10 000 (tízezer) ember halt meg a táborban, mégpedig betegségtől és nem megsemmisítés által. (A történészek között általánosan elfogadott, hogy legalább 800 000 foglyot gyilkoltak meg a táborban.) Ugyanakkor azonban Krege elismeri, hogy azon a területen, amelyet ő nem vizsgált át, van egy olyan tömegsír, amely a Treblinkáról készített második világháborús légi felvételeken látható, és amely akár 10 000 (tízezer) tetemet is rejthet.

A két egyező adat összevetéséből logikusan az adódik, Krege csak a légi felvételen felismerhető tömegsír létezését fogadja el. Azt a területet ezek szerint nem mérte, viszont implicit módon arra utal, mintha az összes treblinkai tömegsírt mérte volna. Erre vonatkozóan persze nem mutat fel semmiféle bizonyítékot.

Krege nem talált egyetlen tömegsírt sem, talán mert nem is tudja, hogyan kell használni a talajradart; tanulmányát, melyet 2010. március 1-ig sem sikerült publikálnia, pedig nem véleményezte egyetlen tudóstársa sem.

Krege nemcsak elmulasztotta publikálni eredményeit, de azokra a kérdésekre sem válaszolt, amelyek treblinkai és belzeci látogatásainak időpontjára vonatkoznak, és nem reagált arra a javaslatra sem, hogy a helyszínt képesítéssel rendelkező tudósokkal együtt látogassa meg.

Ha tényleg olyan ütős és meglepetésszerű az, amit Krege talált eszközével Treblinkánál, akkor miért van az, hogy sem a 2000-ben szervezett körúttal kapcsolatban, sem a 2006-os iráni holokauszttagadó konferenciáról beszámoló híradásokban sem lehet hallani a tagadók újabb hatalmas, eget rengető bizonyítékáról? Hiszen ott - ha már drága pénzen odarepült - elmondhatta, bemutathatta vizsgálódása eredményeit. Valójában mi volt az, amit ott megmutatott? Miről beszélt? Miért van az, hogy például az ezen a konferencián "Magyarországot képviselő" "George Kadar"[9] (Kádár György?) sem üvöltötte tele a magyar sajtót/internetet ezekkel az eredményekkel?

Miért nem publikálja Krege tanulmányát bármely ilyen mérésekkel és számításokkal foglalkozó honlapon, ha tényleg ilyen horderejű a felfedezés? Miért nem terjeszti az ingyenes internetes csatornákon?

Miért csak a bombasztikus bejelentéseit közlő első sajtóbeszámolókat terjesztik csak a hívek?

Lehetséges válasz: így kívánják fenntartani a látszatot, hogy továbbra is hivatkozni lehessen rá. Jellemző módszere a holokauszttagadó "revizionistáknak": feltesznek egy kérdést, és azt követően úgy tekintenek rá, mint megalapozott állításra. Itt is felvetettek valamit, majd otthagyták, és időnként visszajárnak rá csámcsogni, de legalábbis felvették az erről szóló cikkeket az ő "szakirodalom jegyzékükbe". Ennek meglehetősen halottgyalázó szaga van.

Véleményem szerint spekulatív következtetésekre jutnak, ezeket prezentálják megkerülhetetlen tényként. A történetírás nem ez. Ez inkább ideológiához igazított logikával kifacsart okoskodás.

- - 

10 év telt el az 1999-es felmérés óta. Ennyi idő alatt egy ambiciózusabb ember két-három egyetemen szerez diplomát.

Ha Krege valóban pártatlan, akkor engednie kellene, hogy mások is hozzáférjenek az általa gyűjtött adatokhoz, és elemezzék azokat. Miért nem ismerteti meg a szakmai közönséggel legalább az adatokat, hogy az általa megállapított tényeket megvitathassák? Így nem áll előttünk más, csak Krege szava és vele szemben a meggyötörtek, megkínzottak és meggyilkoltak szava.

Krege azt mondja, "Nincs tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ez a hely megsemmisítő tábor lett volna. Nincs semmi más, csak néhány ember elbeszélése".

Mit is szoktak mondani a tagadók? Ha nem történhetett meg úgy, ahogy állítják, akkor egyátalán nem történt meg. Lehet, hogy ismét ez hullott vissza a fejükre?

Egyébként az összefoglaló elején említett ausztrál újságcikk ezzel a sorral zárul: "az ausztráliai születésű fiatal férfi elmondta, nem lepné meg, ha rasszistának és antiszemitának bélyegeznék."

Az első kettőről nem tudok, de jellemzését kiegészíteném a "kókler" szóval.

- - -

Jegyzetek:

[1] Treblinkáról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Holokauszt

[2] http://www.vho.org/VffG/2000/1/Krege62-64.html

[3] A talajradar működési elve. (http://www.geovision.hu/talajradarmukodesielve.html)

[4] http://reformjudaismmag.net/1096ca.html

[5] http://www.ihr.org/jhr/v05/v05p-15_Berg.html

[6] http://www.ntsb.gov/recs/letters/1988/R88_77.pdf

[7] http://www.vnnforum.com/showpost.php?p=811075&postcount=777

[8] David Irving: brit író, az általa indtott becsületsértési perben egy brit bíróságon nem sikerült bizonyítania történelmi nézeteinek egyetlen állítását sem, ezért az eljáró bíró megerősítette, hogy David Irving "saját ideológiai céljai érdekében folytatólagosan és szándékosan hamis színben tüntette fel és manipulálta a történelmi tényeket; ugyanezen okokból Hitlert megalapozatlanul kedvező megvilágításba helyezte, elsősorban a zsidókkal szembeni attitűde és a zsidókkal folytatott bánásmódért való felelőssége tekintetében; aktív holokauszttagadó; antiszemita és rasszista, és neonácizmust terjesztő jobboldali szélsőségesekkel tart fenn kapcsolatot".

[9] http://www.hirszerzo.hu/cikk.hirszerzo.25351.html

A vélemény szabad. A tény szent.

A holokauszttagadók a tényeket szentségtelenítik pseudo-véleményükkel.

Aki magát nem holokauszttagadónak gondolja, hanem csak kétkedőnek, gondolkozzon el azon, hogy miért pont a holokauszttagadók már számos esetben rendre megcáfolt logikáját és állításait terjeszti? Miért nem olvassa el a cáfolatot? Miért nem olvassa el valódi történészek munkáit, miért nem beszélget holokauszt-túlélőkkel, miért nem hallgatja meg az ő beszédüket? Nem regényekből szerzett ismeretekkel kellene a történetírással szembeszállni.

A holokauszttagadásról:

- hazug : A holokauszttagadók azzal vezetik féle számos országban a tudatlanokat, félművelteket, jószándékú párbeszédre törekvőket, hogy véleményként tüntetik fel a tények tagadását. A tények tagadása mióta vélemény? A tudatos hazugság, rágalmazás mióta szabad vélemény? Mióta folytatunk diskurzust ilyen emberekkel?

- erkölcstelen : Véleménnyel lehet vitatkozni, de hazugsággal, hazug, erkölcstelen, buta emberekkel meg hát minek? Rendelkezésükre áll az internet, a könyvtárak, múzeumok, járhatnak iskolába; vannak a tájékozódásra forrásaik, mégsem látszik rajtuk, hogy ezeket használnák, hiszen a már ezerszer cáfolt "véleményüket" ismétlik. Ebből is látható, hogy a holokauszttagadás mögött egészen más dolog van, de nem a múlt megismerése, vagy a diskurzus szándéka.

- hamisító : A holokauszttagadó arra törekszik, hogy meghamisítsa a megtörtént múltat. Nem "csak" az egészet, hanem az egyes túlélők egyedi, saját, átélt múltját is szeretné megmásítani azzal, hogy kétségbe vonja az emlékezetét, nagy nyilvánosság előtt hazugnak nyilvánítja.

- társadalomellenes : mert alaptalanul és tények nélkül azt állítja, sok millió ember hazudik a történelem egy korszakával kapcsolatban. Nem a túlélők érzékenységéről van (csupán) szó: a társadalom egyik alappilléréről, a múlt-tudatról, a történelem- és időtudatról van szó. Milyen társadalom az, ahol hazugságok, ferdítések alapján, büntetlenül kétségbe vonják a társadalom korábbi élete egyes eseményeinek megtörténtét, és a társadalom ezt hagyja?

- érzéketlen : A holokauszttagadók nincsenek tekintettel senkire és semmire. Védtelen embereket, öregeket, holtakat, megkínzottakat hurcolnak meg, bornírt módon beszélnek róluk, mert nem tudják, hogy mindaz, amit tagadnak, velük is megtörtént. Sértő módon torzítják a holokauszt szót.

- zsidógyűlölő : Az unalomig ismételt (és rendre cáfolt) állításaik, kérdéseik, felvetéseik mögött kitapintható a rendszerint kimondatlan, de alapvető elképzelés valamiféle összeesküvésről, amely a holokauszt dokumentációját valamely fantasztikus kooperációban a megfelelő helyre juttatta volna, hogy ott a kutatók, történészek majd megtalálják. Ebben a félelmetes összeesküvésben kvázi minden zsidó részt vett, vagy hallgat róla. A zsidókat egy olyan csoportnak tekintik, amely teljesen homogén, a csoportot alkotó egyedek mindig mindent ugyanúgy és egyformán tesznek.

- gyáva : ő csak kérdéseket tesz fel, és joga van a véleményéhez. Ha mégis valaki rosszat mer rá mondani, akkor az zsidóbérenc.

Mivel saját igazolható elmélettel nem rendelkeznek, a holokauszttagadók előszeretettel keresik az "ellentmondásokat". (Azzal persze nem foglalkoznak, hogy saját állításaik hemzsegnek a belső ellentmondásoktól; saját maguknak elnézik az ilyesmit.) Belecsimpaszkodnak valami általuk logikátlannak vagy lehetetlennek tartott részletbe, arról kijelentik, hogy hiteltelen, hazugság, vagy torzítás, és így tehát az egész ügy hiteltelen, hazugság és torzítás. Mintha egy hibás téglától összedőlne a gyárkémény, vagy megszűnne az építők képessége kéményt építeni. Mindig arra célozgatnak, hogy valami nem stimmel a dologban, és amint "érveiket" cáfolják (amit persze nem fogadnak el, hiszen "zsidók" vagy "zsidóbarátok" a cáfolók, vagy "kényszer hatása alatt" történt a cáfolat), megjegyzik, hogy de ebből is látszik, hogy valami nem stimmel. Mint az óvodában a "pepepe, akkor is nekem van igazam!".

Nagy harc folyik közöttük a leghülyébb holokauszttagadó címért, mely vetélkedés anyagára itt található néhány (angol nyelvű) hivatkozás: http://www.facebook.com/topic.php?uid=2228941647&topic=14926